A Növényi Diverzitás Központot 2010. november 1-én alapította a vidékfejlesztési miniszter az 1959-ben létesített Agrobotanikai Intézet jogutódjaként.


A NÖDIK létrejöttével kialakult a hazai növényi génmegőrzés bázisintézménye, amely a saját génforrás gyűjtemények fenntartása és fejlesztése mellett, a felügyelő hatóságok irányításával, a Növényi Génbank Tanács szakmai támogatásával koordinálja a hazai ex situ, in situ és on farm génforrás megőrző tevékenységeket a vonatkozó nemzetközi egyezmények, Európai Uniós és hazai jogszabályokban foglaltak figyelembe vételével.

Dr. Jánossy Andor az Agrobotanikai Intézet alapító igazgatója az Intézet alapfeladatát a hazai és külföldi származású kultúrnövény mintákból létrehozott világ-fajtagyűjtemény fejlesztésében és az erre alapozott részletes agrobotanikai vizsgálatokban határozta meg. Az elmúlt évtizedek során ez a tevékenység egyre nagyobb jelentőségre tett szert, és sorra alakultak a különböző országokban a különböző célú génforrás gyűjtemények.

A hatvanas években egyre nyilvánvalóbbá váltak az intenzív növénytermesztés rohamos terjedésének kedvezőtlen mellékhatásai, ezeken belül elsősorban a régi helyi fajták és extenzív körülmények közötti termesztésre alkalmas hagyományos fajták gyors kiszorulása a köztermesztésből, amely a kultúrnövények változatosságának drasztikus csökkenését eredményezte.

A rendszeres gyűjtő utak és magcsere eredményeként a tápiószelei génforrás gyűjtemény folyamatosan gyarapodott és napjainkban Európa egyik legjelentősebb kultúrnövény génbankjává vált. A magbank fejlesztése mellett a hazai tájfajták eredeti származási helyhez hasonló körülmények között történő felszaporítására, majd később a termőhelyen történő (on farm) fenntartására is különös gondot fordítottunk. Ennek eredményeként a tájfajta populációk genetikai integritását sikerült megőrizni. A Növényi Diverzitás Központ létrejöttével kialakult az a szervezeti forma, amely lehetővé teszi a hazai természetes és kultúrflóra genetikai változatosságának együttes „ex situ” megőrzését. A növényvilágban lehetetlen éles határvonalat húzni a termesztett, hasznosított, illetve a vadon élő növényfajok között. A természetes flóra elemei tartalmaznak kultúrnövény rokonfajokat, termesztésbe vonható, vagy gyűjthető haszonnövényeket, gyógy- és dísznövényeket, valamint takarmányértékű komponenseket is. Ennek következtében a növényi génforrások együttes kezelése, a génerózió elleni küzdelemben számos előnnyel jár. Ezt a feladatot törekszenek a NÖDIK munkatársai az elődök áldozatos munkáját folytatva körültekintően és sikeresen megoldani.